Lassú - gömbvillám-lény múltamra tekintettel iszonyúan lassúnak tûnõ - gyógyulási folyamatomban az én feladatom a legeslegnehezebb: fekszem a hátamon. Ennyi. Ez a feladat. Általam pedig ez majdnem elvégezhetetlen! Semmi fejfelemelgetés, semmi felülcsike, a felkelek!-rõl meg ne is álmodozzak. Azt mondja a jóképû Doki /huhhh, de igen jó képû! - már meg is szegtem a szabályokat, mert itten aztán esztétikai alapú érzelmi heveskedésnek sincsen helye :D / szóval, azt mondja a Jóképû, hogy ilyen szívvel ilyen korban ilyen nyugodtan kell feküdni :( ... És ha szökésen jár a fejem, rám ereszti a Fõnénit. Így hát megteszem a Jóképû kedvéért és fekszem az ágyamban, pedig ennek elõbb-utóbb teljes elhülyülés és totál depresszió lesz a vége, ami nem egészséges. Persze ... ha ... lenne itt az ágyban VALAKI :), akár gyógyászati segédeszközként! Milyen kár, hogy nem írható föl receptre VALAKI :)! Még nem elég fejlett az orvostudomány sajnos, pedig kifejezetten szívgyógyászat lenne az ágyamban VALAKI :). Extra intenzív theráPIA :) Ha meg szépen elmegyek /így is - úgy is :)/, akkor nem kell költenie rám a Tb-nek, se egészség - se nyugdíjágon :D. Jóképû helyébe megfontolnám, hogyan legyen gyógyászati segédeszköz VALAKI :).
Addig is marad a hanyattfekvés, de mivel benneteket nem õriz a Fõnéni, jelzem: DUCI TÉMÁJÚ KIÁLLÍTÁS nyílik a Szépmûvészeti Múzeumban, Fernando Botero alkotásai láthatók, jellegzetesen duci, buja, kerekded témák.. :)

http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/aktualitasok

Nézzétek meg helyettem is!
Addig én óvakodom a Fõnénitõl, a gyógyászati segédeszközök receptre írásának országos reformján agyalok, hogy hipp-hopp itt lehessen az ágyamban VALAKI :) és addig is nézegetem - minimum a nagyviziten - a Jóképût, mert:
A SZÉPSÉG LÁTÁSA GYÓGYÍT! :)

Tsók, Drágácskáim! *cia

:) Psy*****